A kullancsok csípésével terjedő egyik legveszélyesebb megbetegedés a kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladás, vagy más néven kullancsencephalitis betegség. Gyógyszeres kezelés jelenleg nem létezik ellene, csupán a tünetek kezelhetők, de a fertőzés védőoltással megelőzhető.
Mit értünk kullancsencephalitis betegség alatt?
Mi okozza a kullancsencephalitist?
A kullancscsípéshez legtöbben elsőként a Lyme-kórt társítják, de a két betegségnek semmi köze egymáshoz. Míg a Lyme-kór a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, addig a kullancsencephalitis fertőzést a Flaviviridae családba tartozó vírusok okozzák. A kullancsencephalitis kisebb arányban elkapható hőkezeletlen, fertőzött kecske-, juh-, és tehéntej fogyasztásával is, ám messze a legtöbb megbetegedést a kullancs okozza.
Gyakori tévhit, hogy a kullancsok a fákról ugranak kiszemelt áldozatukra. A kullancsok valójában nem képesek ugrani, sokkal inkább az aljnövényzetben, a cserje- és bokorszinten, de maximum két méteres magasságban várakozva keresik áldozatukat.
Melyek a kullancsencephalitis tünetei?
A kullancsencephalitis vírusa a vérszívás során kerül a fertőzött kullancs gyomrából az ember vérkeringésébe. A lappangási idő általában 1 hétre tehető, kivételesen ritkán 1 hónap is lehet. Típusos esetben kétfázisú betegség. Az első fázisban általános tünetek (fejfájás, izomfájdalom, általános fáradtság, hőemelkedés) jelentkeznek, melyek inkább hasonlítanak egy egyszerű meghűlés, vagy influenzaszerű megbetegedés tüneteire.
Az első fázis általában pár napig tart, a betegek több mint 50 százaléka jellemzően további tünetek nélkül felépül. A betegek kevésbé szerencsés felénél azonban a betegség második fázisa is kialakul. Ebben az esetben az idegrendszeri tünetek kialakulását kiugróan magas láz, heves fejfájás, hányás, szédülés és izomfájdalom kíséri, melyek eszméletzavarhoz, bénuláshoz vezethetnek. A legsúlyosabb esetben gépi lélegeztetésre is szükség lehet. A diagnózist könnyítheti, hogy a kullancsencephalitis sohasem jár légúti tünetekkel (torokfájás, száraz köhögés vagy hurutos tünetek: orrfolyás, orrdugulás, váladékos köhögés).
A betegség 0.5 százalékban halálos, 10 százalékban maradandó bénulással gyógyul. További 30-40 százalékban szellemi és fizikai károsodás marad vissza.
Kik a veszélyeztetettek?
A kullancsok az április-májusi, illetve az augusztus-szeptemberi időszakban jelentik a legnagyobb veszélyt. A tavasztól őszig tartó időszakban érdemes a szabadban különösen elővigyázatosnak lenni. A klímaváltozásnak köszönhetően a kullancsok városi parkokban, kertes házak udvarán, gondozott sportpályákon, sétányokon is előfordulhatnak, így már nemcsak a természetben járók, vadászok, mezőgazdasági dolgozók, erdészek tekinthetők különösen veszélyeztetetteknek, hanem mindenki, aki a szabadban több-kevesebb időt tölt.
Veszélyeztetett korcsoportok
Fontos kihangsúlyozni, hogy kortól és nemtől függetlenül a kullancsencephalitis bárkinél kialakulhat.
Melyek a veszélyeztetett területek?
A kullancs által terjesztett betegségek tekintetében Magyarország közepesen fertőzött országnak mondható, de a vírus nemcsak hazánkban, hanem egész Európában komoly veszélyt jelent. Veszélyeztetett területek közé soroljuk a következő országokat:
- Németország,
- Ausztria,
- Csehország,
- Svájc,
- Svédország,
- Lengyelország,
- Horvátország,
- Szlovénia.
Hazánkon belül Észak-Magyarország, Nyugat-Magyarország, a Duna- menti térségek és a Balatoni régió számít magas kockázatú területnek, a megyék közül pedig Zala, Somogy, Vas, Heves, Borsod és Nógrád megye.
Hogyan kezelhető?
A kullancsencephalitis fertőzésnek csupán a tünetei enyhíthetők, kezelésére gyógyszeres terápia nem létezik, védőoltással azonban megelőzhető a kialakulása.
Amit a védőoltásról tudni kell
A leggondosabb fizikális védelem sem garantálja, hogy nem csíp meg minket kullancs, de a kullancsencephalitisszel szemben rendelkezésünkre áll védőoltás.
Az oltásról érdeklődjön háziorvosánál, és lehetőség szerint adassa be minden családtagjának, hiszen ez a kullancsencephalitis egyetlen hatékony megelőzési lehetősége. A vakcina már 1 éves kortól beadható, így egészen kis gyermekünknek is védelmet biztosíthatunk a veszélyes betegség ellen.
Az alapimmunizálás két részoltásból áll, az immunitás fenntartása érdekében pedig 3 vagy 5 évenként (a vakcina fajtájától és az életkortól függően) emlékeztető oltást kell beadatni.
Amennyiben Ön még nem kapott kullancsencephalitis elleni oltást, első alkalommal az ún. alapimmunizálás biztosítása a cél, amelyre egy három alkalomból álló oltássorozattal kerülhet sor. Alapesetben, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a második oltást, majd újabb 5-12 hónap múlva a harmadik részoltást (amennyiben gyors immunizálás szükséges, orvosi utasításra ez az időszak lerövidíthető). Az oltások tekintetében eltérő adagolás lehetséges, melyről az oltóorvosa ad pontosabb tájékoztatást.
Fontos tudni, hogy a védőoltás nem a kullancscsípést, hanem a csípés következtében kialakuló betegséget előzi meg!
Figyelmeztetés!
A védőoltás beadása nem javasolt egy évesnél fiatalabb korban és súlyos tojásfehérje érzékenységben szenvedőknél. A vakcina egyeseknél helyi bőrpírt, rövid ideig tartó lázat és fejfájást eredményezhet mellékhatásként. Szakemberek azonban mindenképp javasolják a védőoltás beadását, mivel az esetleges átmeneti mellékhatások kellemetlenségét messze felülmúlja a veszélyes betegséggel szembeni védelem előnye.
Forrás: Dr. Schneider Ferenc Amit a kullancsencephalitis megbetegedésről tudni érdemes. Korszerű Kaleidoszkóp 4. évfolyam, 1. szám,2018. április
